nap
babamasszázs
madarak

Mielőtt BÁRMIT kisbabánk bőrére kennénk, nézzünk utána alaposan, mi is az!

Nemcsak a masszázsnál, de az általános babaápolásnál is nagyon oda kell figyelnünk arra, mit kenünk kisbabánk bőrére (vagy mivel fürdetjük). A babakozmetikumok többsége ásványi olaj (kőolaj) származék, és olyan összetevőket tartalmaz, amelyek káros hatással vannak az egészségre. Nem a márka számít, hanem az összetétel!

Ezen az oldalon a Hatóanyagkereső segítségével nagyon egyszerűen, pár pillanat alatt ellenőrizhetjük, mit tartalmaznak babakozmetikumaink (vagy akár a sajátunk)! Csak beírjuk az összetevő nevét, és már ki is dobja, az adott vegyület hasznos / semleges / káros hatású.

Mielőtt bármit kisbabánk bőrére kennénk, nézzünk utána magunk az összetételének, hiszen a bőrön át felszívódva ezek az anyagok a vérkeringésbe kerülnek!




Miért használjunk a masszázshoz kizárólag HIDEGEN SAJTOLT NÖVÉNYI OLAJAT?


- A hidegen sajtolt növényi olaj táplálja testünk összes lágy szövetét: nemcsak a bőrt és az izmokat, de az inakat, szalagokat, a csonthártyát és az idegeket is.

- Az olajos masszázs a nyirokmirigyeket folyadék-elválasztásra serkenti, és ezzel szervezetünk különböző szöveteit teljesen átmozgatja.

- Dúsítja az ízületi folyadékot, nagyban megkönnyítve ezzel az ízületek mozgását.

- Fenntartja (segít kialakítani) szervezetünkben az elasztin és a kollagén egyensúlyát.

Az ásványi olaj minderre nem képes, sőt a bőrön át felszívódva, a vérkeringésbe bekerülve kifejezetten káros hatásai vannak.

A melegen sajtolt növényi olaj (pl. a gyógyszertárakban kapható napraforgó olaj) nem káros, viszont a hevítéssel elveszíti tápértékét, így nem tudja azokat a jótékony hatásokat kiváltani, melyeket a hidegen sajtolt növényi olajak.

Indiában az édesanyák a csecsemőmasszázshoz télen mustármagolajat használnak (mert fűtő hatású), nyáron pedig kókuszolajat (mert hűtő hatású). Használhatunk extraszűz olívaolajat is, mert az minden bőrtípusra tökéletes (és a WHO is kimutatta, hogy soha, senkinél nem váltott még ki allergiás reakciót).




Miért ne masszírozzuk a babát szoptatás (etetés) után?


Evés után a gyerekeknél ugyanúgy, mint a felnőtteknél, a keringés nagy része az emésztőszervekbe összpontosul, ez szükséges a megfelelő emésztéshez.

A masszírozás egyik legfőbb hatása a vérkeringés fokozása.

Amelyik testrészt masszírozzuk, oda tereljük a vért.

Ahogy elkezdjük például a baba lábát masszírozni, fokozódik a vérkeringés a lábaiban, és eltereljük a vért hasából – így az emésztés akkor sem lesz hatékony, ha kisbabánk nem bukik.

Mindenképp hagyjunk tehát időt az emésztésre, és akkor masszírozzuk gyermekünket, amikor már nagyjából üres a hasa!




"Táplálni a gyermeket? Igen.
De nem csak tejjel, dajkálni kell.
Simogatni, ringatni.
És masszírozni.
Beszélni kell a kicsi bőréhez,
Beszélni kell a hátához,
Mert éhesek és szomjasak,
Éppúgy, mint a hasa.”
(Frédérick Leboyer)


Motyovszki Borbála
gyógytornász,
okleveles gyermekmasszázs oktató
E-mail: babamasszazsotthon
Telefon: +36 20 8289360

© Copyright 2009. Motyovszki Borbála
Készítette: Motyó-Multimédia Bt.